Sokan azt gondolják a sült burgonyát Amerikának köszönhetjük a neve alapján (french fries) mások franciának gondolják, holott ezt a sokak által kedvelt ételt Belgiumnak köszönhetjük, olyannyira, hogy 2014-ben Belgiumban aláírásgyűjtés indult, hogy a belga sült krumplit ismerje el az Unesco a világörökség részének, ennek eredményeként 2017-ben a belga krumplit (Frites belges) hivatalosan is hozzáadták az UNESCO kulturális kincsek listájához. Egyesek szerint a kívülről kemény, de belül omlósan puha sült burgonyából az igazit Belgiumban lehet beszerezni, persze e mögött már a belgák erős marketingje is szerepet kapott. Kétségtelen azonban, hogy a legjobb minőségi fagyasztott burgonyák vagy egyenesen Belgiumból vagy belga érdekeltségű gyártósorokról érkeznek az európai piacokra, így Magyarországra is. Ezt bizonyítja az is, hogy a NÉBIH által vizsgált belga tulajdonú termékek mindig kiemelkedő minősítést szereztek mind az íz kategóriában, mind pedig a termék összetételében és állagában.
A világ leghosszabb kerítése
A világ leghosszabb kerítése nem Amerikában még csak nem is Európában készült hanem a távoli Ausztráliában és nem is holmi gagyi kerítéslécből. A több, mint 5.600 km hosszú kerítés célja az volt, hogy az ausztrál farmoktól távol tartsa a farmokra, főként a juhokra veszélyes vadon élő dingókat. Bár a kerítés az 1880-as években kezdték el építeni és 1885-ben készült el, emellett a farmerek továbbra is mérgekkel és csapdákkal irtották és irtják még ma is a farmon élő haszonállatokra veszélyes vadkutyákat. A dingók egyébiránt a farkasfélék családjába tartoznak és valószínűsíthető, hogy az emberek által behurcolt háziasított kutyából visszavadult fajta, mely évezredek óta vadon él Ausztrália területén, sőt manapság már fellelhető Délkelet-Ázsiában is.
A kerítés szerkezetben változó, no nem kerítéslécre kell gondolni, hanem többnyire 180 cm-es (5,9 láb) magas dróthálóból készült, de néhány rész Dél-Ausztráliában többszálú elektromos vezetékkel is rendelkezik. A kerítésvonal mindkét oldalán egy 5 méteres (5,5 m) szélességig a növényzettől megtisztított terület (útvonal) is található. A kerítéssel védett juh- és szarvasmarhatelepek Ausztráliában meglehetősen nagy méretűek, található például jó néhány farm amelyek nagyobbak Európa kisebb országainál…
Európa legszebb városai
Európa öt legszebb városa, legalábbis nekem, nem szándékoztam sorrendiséget felállítani, mégis azért nem mondom azt, hogy véletlen az egyik vagy másik helyezés sorszáma. A lista igencsak szubjektív és szándékosan kerültem el Európa fővárosait. Elsősorban a hangulat az egyediség a történelmi múlt, építészet de legfőképpen a szubjektív érzés az, ami meghatározta ez a listát. Szerencsésnek mondhatom magam mert majd mind itt szereplő városban legalább két alkalommal jártam és jutott annyi idő, hogy a hely hangulata áthasson, lássak egy helyi esküvőt a városban, találkozzak kedves ismeretlen emberekkel, kocsmákban üldögélő helyiekkel vagy éppen turistákkal, akik szintén felfedezni jöttek a várost és annak atmoszféráját.
1. Brugge
Az egyetlen város ebben az ötös listában, ahol csak egyszer jártam ha ki kell emelni a Benelux városok közül egyet akkor nem is lehet más választás, mint az Észak Velencéje a Belgiumban található Brugge városa, amely az egyik kedvenc filmem helyszínét is szolgáltatta (in Brugge, magyarul: Erőszakik, akit érdekel járjon utána, érdemes megnézni az abszurd humor kedvelőinek). Szóval a város rögtön beleivódott a régi szép emlékeim közé, ahol először és utoljára főiskolás franciaországi gyakorlatom (igen már akkor sem volt igazán határ Franciaország és Belgium között) során jutottam el, egy hétvégi program beiktatása során. A város középkori hangulata, csatornái és az óvárost körülvevő régi erődítmények és malmok maradványai egyedülálló hangulatot árasztanak. Brugge Európa kiemelkedő látványossága köszönhetően annak, hogy a városközpont a középkor óta alig változott és ez meglátszik bármelyik utcán eltévedve sétál is a turista, nem beszélve az ikonikus óratoronyról a Belfortról, amely 95 méter magas és a tetejére 366 lépcsőn juthatunk fel. Személyes élményem volt, hogy találkozhattam egy egész Európát kerékpárral bejáró fiatallal, aki éppen a hazaútjára gyűjtött pénzt a főtértől nem messze eső kisebb utcában, ránézésre megállapítottam, hogy honfitársunk és mivel ki volt terítve a térkép, hogy honnan indult: Békéscsaba beszédbe is elegyedtünk és közösen állapítottuk meg, hogy Európa egyik legszebb városa, annak ellenére, hogy Ő aztán akkor elég sok várost bejárt a bringájával hiszen megkerülte egész Európát 😉 Talán emiatt is került a lista elejére Brugge…
2. Mostar
Ide akkor volt alkalmam először eljutni amikor az öreg Mostar híd még félkész állapotban volt, azaz a magyar katonai egységek a Délszláv háborút követően készítettek egy ideiglenes hidat. Ekkor turista csak alig-alig akadt a városban, a korábbi prospektusokon, fényképeken szereplő ősz szakállas muzulmán árussal még volt alkalmunk találkozni 2001-ben. A hídról már akkor ugrottak a helyiek az elképesztő türkiz kék-zöld színű színű Neretva folyóba. Jó tíz évvel később volt szerencsém újra a városban járni és bár a hangulata a sok turistának köszönhetően kissé megváltozott, mivel bármikor ki lehetett írni a megtelt táblát, ennek ellenére a folyó partján elhelyezkedő kávézók az immáron csak bizonyos pénzt begyűjtő helyi folyóba ugrók, a mesebeli Mostári híd, a köves utcák, kis kőházak és a Neretva folyó hihetetlen színe ismét elvarázsolt. Sok turista ide vagy oda bármikor visszamennék és akár egy teljes napot is el tudnék sétálgatni a városban, átadva magam a keleties hangulatnak.
A világ legdrágább órája
Egy-egy luxusórát és annak árát több dolog is befolyásolja, egyrészről a ráfordított munkaidő, mert ezek a luxusórák mind-mind kézimunka eredményei amelyhez az órás mestereknek akár több évtizedes tapasztalata is szükséges, sok esetben generációkon átívelő órás családok készítik el a legértékesebb luxuskarórákat. Másfelől az óra értékét jelentősen befolyásolja a felhasznált anyagok és azok értékei, olyan anyagokra kell itt gondolni, mint az arany a különböző drágakövek de nem ritkán akár dinoszaurusz csontokat vagy meteor köveket is felhasználnak a világ legdrágább óráinak készítésekor. Nem mellesleg növeli az adott tárgy értékét, hogy ki volt az előző tulajdonosa, így eszmei értéke a csillagos határokat feszegeti. 2017-ben pont ez utóbbi tényező hatására talált új vevőre a világ legdrágább órája egy rozsdamentes acélból készült Rolex Daytona, amelynek korábbi tulajdonosa a 2008-ban elhunyt színészóriás Paul Newman volt, aki maga ajándékozta el leánya akkori udvarlójának, James Coxnak, még 1984-ben. Az órát maga Cox értékesítette 2017-ben egy árverésen elképesztő áron 18,7 millió dollárért (azaz mintegy 5 milliárd forintért). Ennyit korábban karóráért soha senki sem fizetett.
Amennyiben valaki egyedi luxusórára vágyik akkor hasonlóan mélyen a zsebébe kell nyúlni ha a következő órák valamelyikét szeretné beszerezni és itt nem feltétlen az előző óra tulajdonosa veri fel az értéket hanem a felhasznált anyagok és az óra bonyolultsága:
A világ leghosszabb hídjai
A világ leghosszabb hídja díjat többféle kategóriában is ki lehet osztani, attól függően, hogy tengeri hídról, gyalogos hídról vagy éppen egy-egy nagyobb természetes szakadékot összekötő építményről van szó. Szerkezetük szerint is meg tudunk különböztetni: függőhidakat, gerendahidakat, konzolos hidakat, ívelt hidakat vagy esetleg ferdekábeles híd típusokat. Anyaguk szerint is változó méretű és típusú hidakat lehet építeni tehát fából, kőből, vasbetonból, acélból illetve e kettő keverékéből készítenek, sőt Japánban elterjedtek a növényi indákból készített hidak.
A világ leghosszabb hídja, hol máshol épült volna, mint a fejlődő Kínában, a Tanjang–Kunsan vasúti híd immáron 2011 óta tartja a Guinness Rekordok Könyve szerinti 164,8 km hosszával a leghosszabb híd címet. Az építményt 2006-ban kezdték el építeni és 2010-re lett kész az átadására 2011 júniusában került sor. Több, mint tízezer ember dolgozott 4 éven keresztül a híd építésén, érdekessége, hogy az egyik 9 km-es része áthalad a Yangcheng tó felett is. A vasúti hídon a Peking–Sanghaj nagysebességű vonatai haladnak át rendszeresen.
A világ leghosszabb tengeri hídja szintén Kínában készült, Az 55 kilométer hosszú hidat 2010-ben kezdték építeni és 2017 év végén nyitották meg a forgalom előtt. A világ leghosszabb tenger felett átívelő hídja, amely Kína déli Kuangtung tartományát köti össze Hongkonggal és Makaóval két fő szerkezeti részből áll: híd fő szerkezete 29,6 kilométer hosszú, egy része 6,7 kilométer hosszan föld alatti alagútban fut tovább. A híd használatával az eddig három óráról mindössze fél órára csökken a Honkong és Zsuhaj közötti távolság megtételének ideje, és a Gyöngy-folyó deltájában lévő városoknak is jobb lesz a közlekedési kapcsolata.
Mi köze a Sztroganovoknak a bélszínhez?
A Sztroganov (angolos átirat: Stroganoff) család története a régen elfeledett történelmi múlt homályos időszakába nyúlik vissza. Eredetileg a Sztroganovok sem rendelkeztek nemesi kutyabőrrel bár oroszos hangzású a családnevük valójában egyes feltételezések szerint tatár felmenőkkel rendelkeztek, első ismert felmenőjük a 14. század második felében élt Szpiridon nevű, feltehetően novgorodi ember volt. Dédunokája, Fjodor a Vicsegda folyó partján lévő sóforrásoknál telepedett le. Fia, Anyika 1515-ben sófőző telepeket alapított Szolvicsegodszk városkában. Utódaik: Anyikij (Anyika, Anyikej, Ioannyikij) Fjodorovics (1497–1570) a sótermelést egyre messzebbi vidékekre, kereskedői vállalkozásukat pedig egészen az Urálon túlra is kiterjesztették, olcsón jutott hozzá a legértékesebb prémekhez is. 1558-ban Rettegett Iván hatalmas területek birtokjogát ajándékozta neki és fiainak a Káma és a Csuszovaja folyók mentén, az Urál vidékén. A cár megbízásából Anyika felügyelte az őslakosok kereskedői tevékenységét és behajtotta a természetbeni adót is. Sófőző telepeinek jövedelméből, alkalmazottainak kíméletlen dolgoztatása és a helyi lakosok becsapása árán gyorsan meggazdagodott. Ő alapozta meg a később óriásira duzzadt családi vagyont, melynek révén a Sztroganovok Oroszország vezető családjai közé emelkedtek. Öregkorában elfordult a világi élettől és Ioszaf néven szerzetes lett. Három fia folytatta a megkezdett vállalkozást, a hatalmas, de gyéren lakott területeken több új települést, erődítményt létesítettek, cári engedéllyel magánhadsereget tartottak. A dinasztia későbbi sarjai folytatták a családi hagyományokat jelentősen gyarapítva a családi vagyont, részt vettek a Szibériai hódításokban, támogatták az aktuális cárokat. A 17. század közepére Szemjon dédunokája, Grigorij Dmitrijevics (1656–1715) lett a Sztroganovok összes vagyonának és birtokának egyetlen örököse. Alekszej Mihajlovics cár 1673-ban kibocsátott oklevele megerősítette őt jogaiban és elismerte a Sztroganovok érdemeit Szibéria meghódításában. Elődeihez hasonlóan ő is sokat áldozott a kincstár és főként I. Péter cár megsegítésére, a nagy északi háború idején pedig saját költségén fregattot szerelt fel. Fiait I. Péter bárói rangra emelte. Leszármazottaik közül többen elnyerték a grófi címet, a legelőkelőbb családokba házasodtak be, művészetpártolók lettek, állami szolgálatba lépve magas beosztásokba kerültek.
No de mi köze a Sztroganovoknak a bélszínhez?
Dugovics Titusz nem halt meg!
Szinte mindenki ismeri a történetet a legendás nándorfehérvári hősről, aki várvédőként magával ragadva a török támadót levetette magát a mélybe. Dugovics Titusz hőstettét az 1800-as évektől több költemény és festmény is megörökítette. A legismertebb kép Wagner Sándor festőművész alkotása 1853-ből, amely a Magyar Nemzeti Galériában látható. Szépirodalmi alkotók közül Jókai Mór és Mikszáth Kálmán is megemlékezett alakjáról. A történet szerint 1456-ban, a nándorfehérvári vár védelme közben egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz a várra zászlót kitűzni készülő török katonát élete árán a mélybe rántott, ezzel megakadályozva, hogy az ostromló törökök a várra kitűzött lófarkas-félholdas zászló láttán fellelkesülve bevegyék a várat. De vajon mennyire igaz-e a legenda?
Egészséges-e a fagyasztott zöldség
Talán mindenki tudja, hogy az egészséges táplálkozás alapja a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás ezek olyan nélkülözhetetlen tápanyagokat és vitaminokat tartalmaznak, amelyek szervezetünk működéséhez elengedhetetlenek ilyenek például az élelmi rostok, vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok, amelyeket szinte minden friss zöldség és gyümölcs tartalmaz. No de mi a helyzet a téli időszakban, amikor a legtöbb országban nem áll rendelkezésre sem friss zöldség sem friss gyümölcs? Vajon helyettesíthető-e a friss zöldség, gyümölcs fagyasztott zöldségekkel termékekkel? A válasz igen meglepő:
