<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Érdekes</provider_name><provider_url>https://erdekes.cafeblog.hu</provider_url><author_name>erdekes</author_name><author_url>https://erdekes.cafeblog.hu/author/erdekes/</author_url><title>Eső, amely halálos is lehet ...</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Sokan nem is gondolnák de az eső bizony gyilkos is lehet amennyiben olyan veszélyes kémiai anyagokat tartalmaz, mint a metán, a kénsav vagy 1000 fokon izzó vashomok. Bár riasztónak tűnik valójában ez gyakori jelenség a Világegyetem több bolygóján is. A kénsavas eső legjobb esetben kezdetben csak a bőrünket marná le, pár perc alatt pedig végezne a teljes emberiséggel, a metán pedig olyan rombolást vinne véghez rövid idő alatt, hogy az a Föld teljes pusztulását eredményezné. Amennyiben pedig valaki járt már vaskohóban azt tudja, hogy az ezer fokon izzó 160 km/ órás sebességgel aláhulló vashomok nem igen kedvezne a Föld élővilágának. Nem kell azért egyelőre megijedni, hiszen ez a veszély nem a mi bolygónkat fenyegeti egyelőre, hanem ....&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A Szaturnusz körül keringő a Naprendszer második legnagyobb holdja, a Titán amelyre 2004-ben a Cassini-Huygens űrszonda-páros körpályára állt, majd 2005-ben a Huygens szonda leereszkedett a Titán felszínére. A szonda részben a Földhöz hasonló feltételeket talált azaz tengereket és szárazföldeket. A felszínt hegyek, vízmosások, és csaknem Magyarország méretű tavak/tengerek tagolják. A Titán légköre metánból áll, a felszínén sem víz folyik, hanem metán. Ha beindul a bolygón a kondenzáció, akkor metáneső esik.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A Titánon az eső nem gyakori, azonban mindenütt láthatóak a hatalmas esőzések okozta erózió nyomai. Ez a jelenség a Földön is megfigyelhető. Például az Arizona állam sivatagos klímáján is ritka vendég az eső, ha mégis esik, akkor hatalmas felhőszakadások öntik el a tájat. A sebesen áramló víz kimossa a talajt, elmossa a völgyfalakat, új vízmosásokat alakít ki. Ugyanez a jelenség alakítja a Titán felszínét is.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter wp-image-108 size-full&quot; src=&quot;https://erdekes.cafeblog.hu/files/2018/02/titan.jpeg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;100%&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A Titán gravitációja és légköre miatt a vihar nagyon furcsa lenne a számunkra. Mintha lassított filmet néznénk. A viharos égen lassan közelednek a felhők, a metáncseppek az alacsony gravitáció miatt lassan hullnak alá. Ezek a mérgező esőcseppek mínusz száznyolcvan fokosak el lehet képzelni mit tennének a Földön élő környezettel...&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Amennyiben a Vénuszon keresünk csapadékot akkor is szerencsével járhatunk, bár a bolygó mérete nagyon hasonló a Földhöz, a felszín hőmérséklete akár 460 fok is lehet. A légköri nyomás kilencvenkétszer nagyobb, ilyet a Földön csak egy kilométerrel a vízfelszín alatt találhatunk. A Vénuszon oxigént is hiába keresünk, a légkört a szén-dioxid és némi nitrogén alkotja. A felszínt elrejtő felhőtakaró 50 kilométer magasan található, és kénsav-cseppekből áll. Ez a savas eső megállás nélkül, folyamatosan esik. Ez a sav olyan erős, hogy pillanatok alatt lemarná az emberről a bőrt és a húst is.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-full wp-image-109 aligncenter&quot; src=&quot;https://erdekes.cafeblog.hu/files/2018/02/Venus-felszine.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;100%&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A legdurvább esőkhöz azonban el kell távolodnunk a Naprendszerünktől és fel kell keresni a legközelebbi barna törpét. Ezek az égitestek a Jupiternél jóval nagyobbak, de olyan halványak, hogy alig lehet megpillantani azokat. Egy hatalmas gázgömb, amely ahhoz már nem volt elég nagy, hogy csillagként felragyoghasson. Bár a magfúzió nem indult be, felszíni hőmérsékletük így is egyedülálló, 1000-3000 Kelvin fok körül alakul. A barna törpék már eléggé lehűltek ahhoz, hogy felszínükön légkör és csapadék alakulhasson ki. Ezen a hőmérsékleten az eső új és ijesztő értelmezést kap.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Egy barna törpe légkörének mélyén a levegőnek nevezhető valami már olyan forró, hogy még a vas is megolvad és párolog. A felemelkedő vaspára lehűl, azonban nem cseppfolyóssá, hanem szilárddá válik majd azonnal homok lesz belőle. A vastag felhőréteg ezt a homokot tartalmazza, amelynek hőmérséklete akár az 1000 Celsius fokot is elérheti. Egy barna törpe akár Jupiter méretű is lehet, de tömege elérheti annak akár ötvenszeresét is. Ennek következtében a gravitáció is nagyobb, akár a földinek a háromszázszorosa is lehet.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ilyen körülmények között nem igazán beszélhetünk esőről, hiszen az égből 1000 fokos vashomok zuhan, amelynek a sebessége elérheti a 160 kilométerórás sebességet is....&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;size-full wp-image-110 aligncenter&quot; src=&quot;https://erdekes.cafeblog.hu/files/2018/02/brownminiplanet.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;100%&quot; /&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://erdekes.cafeblog.hu/files/2018/02/titan-150x150.jpeg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>