{"version":"1.0","provider_name":"\u00c9rdekes","provider_url":"https:\/\/erdekes.cafeblog.hu","author_name":"erdekes","author_url":"https:\/\/erdekes.cafeblog.hu\/author\/erdekes\/","title":"Es\u0151, amely hal\u00e1los is lehet ...","html":"

Sokan nem is gondoln\u00e1k de az es\u0151 bizony gyilkos is lehet amennyiben olyan vesz\u00e9lyes k\u00e9miai anyagokat tartalmaz, mint a met\u00e1n, a k\u00e9nsav vagy 1000 fokon izz\u00f3 vashomok. B\u00e1r riaszt\u00f3nak t\u0171nik val\u00f3j\u00e1ban ez gyakori jelens\u00e9g a Vil\u00e1gegyetem t\u00f6bb bolyg\u00f3j\u00e1n is. A k\u00e9nsavas es\u0151 legjobb esetben kezdetben csak a b\u0151r\u00fcnket marn\u00e1 le, p\u00e1r perc alatt pedig v\u00e9gezne a teljes emberis\u00e9ggel, a met\u00e1n pedig olyan rombol\u00e1st vinne v\u00e9ghez r\u00f6vid id\u0151 alatt, hogy az a F\u00f6ld teljes pusztul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezn\u00e9. Amennyiben pedig valaki j\u00e1rt m\u00e1r vaskoh\u00f3ban azt tudja, hogy az ezer fokon izz\u00f3 160 km\/ \u00f3r\u00e1s sebess\u00e9ggel al\u00e1hull\u00f3 vashomok nem igen kedvezne a F\u00f6ld \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1nak. Nem kell az\u00e9rt egyel\u0151re megijedni, hiszen ez a vesz\u00e9ly nem a mi bolyg\u00f3nkat fenyegeti egyel\u0151re, hanem ....<\/p>\r\n

<\/p>\r\n

A Szaturnusz k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 a Naprendszer m\u00e1sodik legnagyobb holdja, a Tit\u00e1n amelyre 2004-ben a Cassini-Huygens \u0171rszonda-p\u00e1ros k\u00f6rp\u00e1ly\u00e1ra \u00e1llt, majd 2005-ben a Huygens szonda leereszkedett a Tit\u00e1n felsz\u00edn\u00e9re. A szonda r\u00e9szben a F\u00f6ldh\u00f6z hasonl\u00f3 felt\u00e9teleket tal\u00e1lt azaz tengereket \u00e9s sz\u00e1razf\u00f6ldeket. A felsz\u00ednt hegyek, v\u00edzmos\u00e1sok, \u00e9s csaknem Magyarorsz\u00e1g m\u00e9ret\u0171 tavak\/tengerek tagolj\u00e1k. A Tit\u00e1n l\u00e9gk\u00f6re met\u00e1nb\u00f3l \u00e1ll, a felsz\u00edn\u00e9n sem v\u00edz folyik, hanem met\u00e1n. Ha beindul a bolyg\u00f3n a kondenz\u00e1ci\u00f3, akkor met\u00e1nes\u0151 esik.<\/p>\r\n

A Tit\u00e1non az es\u0151 nem gyakori, azonban minden\u00fctt l\u00e1that\u00f3ak a hatalmas es\u0151z\u00e9sek okozta er\u00f3zi\u00f3 nyomai. Ez a jelens\u00e9g a F\u00f6ld\u00f6n is megfigyelhet\u0151. P\u00e9ld\u00e1ul az Arizona \u00e1llam sivatagos kl\u00edm\u00e1j\u00e1n is ritka vend\u00e9g az es\u0151, ha m\u00e9gis esik, akkor hatalmas felh\u0151szakad\u00e1sok \u00f6ntik el a t\u00e1jat. A sebesen \u00e1raml\u00f3 v\u00edz kimossa a talajt, elmossa a v\u00f6lgyfalakat, \u00faj v\u00edzmos\u00e1sokat alak\u00edt ki. Ugyanez a jelens\u00e9g alak\u00edtja a Tit\u00e1n felsz\u00edn\u00e9t is.<\/p>\r\n

\"\"<\/p>\r\n

A Tit\u00e1n gravit\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s l\u00e9gk\u00f6re miatt a vihar nagyon furcsa lenne a sz\u00e1munkra. Mintha lass\u00edtott filmet n\u00e9zn\u00e9nk. A viharos \u00e9gen lassan k\u00f6zelednek a felh\u0151k, a met\u00e1ncseppek az alacsony gravit\u00e1ci\u00f3 miatt lassan hullnak al\u00e1. Ezek a m\u00e9rgez\u0151 es\u0151cseppek m\u00ednusz sz\u00e1znyolcvan fokosak el lehet k\u00e9pzelni mit tenn\u00e9nek a F\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 k\u00f6rnyezettel...<\/p>\r\n

Amennyiben a V\u00e9nuszon keres\u00fcnk csapad\u00e9kot akkor is szerencs\u00e9vel j\u00e1rhatunk, b\u00e1r a bolyg\u00f3 m\u00e9rete nagyon hasonl\u00f3 a F\u00f6ldh\u00f6z, a felsz\u00edn h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete ak\u00e1r 460 fok is lehet. A l\u00e9gk\u00f6ri nyom\u00e1s kilencvenk\u00e9tszer nagyobb, ilyet a F\u00f6ld\u00f6n csak egy kilom\u00e9terrel a v\u00edzfelsz\u00edn alatt tal\u00e1lhatunk. A V\u00e9nuszon oxig\u00e9nt is hi\u00e1ba keres\u00fcnk, a l\u00e9gk\u00f6rt a sz\u00e9n-dioxid \u00e9s n\u00e9mi nitrog\u00e9n alkotja. A felsz\u00ednt elrejt\u0151 felh\u0151takar\u00f3 50 kilom\u00e9ter magasan tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s k\u00e9nsav-cseppekb\u0151l \u00e1ll. Ez a savas es\u0151 meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, folyamatosan esik. Ez a sav olyan er\u0151s, hogy pillanatok alatt lemarn\u00e1 az emberr\u0151l a b\u0151rt \u00e9s a h\u00fast is.<\/p>\r\n

\"\"<\/p>\r\n

A legdurv\u00e1bb es\u0151kh\u00f6z azonban el kell t\u00e1volodnunk a Naprendszer\u00fcnkt\u0151l \u00e9s fel kell keresni a legk\u00f6zelebbi barna t\u00f6rp\u00e9t. Ezek az \u00e9gitestek a Jupitern\u00e9l j\u00f3val nagyobbak, de olyan halv\u00e1nyak, hogy alig lehet megpillantani azokat. Egy hatalmas g\u00e1zg\u00f6mb, amely ahhoz m\u00e1r nem volt el\u00e9g nagy, hogy csillagk\u00e9nt felragyoghasson. B\u00e1r a magf\u00fazi\u00f3 nem indult be, felsz\u00edni h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u00fck \u00edgy is egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, 1000-3000 Kelvin fok k\u00f6r\u00fcl alakul. A barna t\u00f6rp\u00e9k m\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 leh\u0171ltek ahhoz, hogy felsz\u00edn\u00fck\u00f6n l\u00e9gk\u00f6r \u00e9s csapad\u00e9k alakulhasson ki. Ezen a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten az es\u0151 \u00faj \u00e9s ijeszt\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9st kap.<\/p>\r\n

Egy barna t\u00f6rpe l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek m\u00e9ly\u00e9n a leveg\u0151nek nevezhet\u0151 valami m\u00e1r olyan forr\u00f3, hogy m\u00e9g a vas is megolvad \u00e9s p\u00e1rolog. A felemelked\u0151 vasp\u00e1ra leh\u0171l, azonban nem cseppfoly\u00f3ss\u00e1, hanem szil\u00e1rdd\u00e1 v\u00e1lik majd azonnal homok lesz bel\u0151le. A vastag felh\u0151r\u00e9teg ezt a homokot tartalmazza, amelynek h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete ak\u00e1r az 1000 Celsius fokot is el\u00e9rheti. Egy barna t\u00f6rpe ak\u00e1r Jupiter m\u00e9ret\u0171 is lehet, de t\u00f6mege el\u00e9rheti annak ak\u00e1r \u00f6tvenszeres\u00e9t is. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a gravit\u00e1ci\u00f3 is nagyobb, ak\u00e1r a f\u00f6ldinek a h\u00e1romsz\u00e1zszorosa is lehet.<\/p>\r\n

Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nem igaz\u00e1n besz\u00e9lhet\u00fcnk es\u0151r\u0151l, hiszen az \u00e9gb\u0151l 1000 fokos vashomok zuhan, amelynek a sebess\u00e9ge el\u00e9rheti a 160 kilom\u00e9ter\u00f3r\u00e1s sebess\u00e9get is....<\/p>\r\n

\"\"<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/erdekes.cafeblog.hu\/files\/2018\/02\/titan-150x150.jpeg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}